Bocskait húzott az Egyesült Arab Emírségek budapesti nagykövete!

Nagykövethez méltó megjelenés a magyar kultúra napján! Olvasván itt a sok finoman szólva is csacska hozzászólást, az az érzésem, hogy a nagykövet úr gesztusában több tisztelet van a magyar múlt és jelen iránt, mint akik itt megszólaltak. Elég hosszú és számomra összefüggéstelen iromány volt Ez D-dúr és e-moll két részes észrevétele. Jól tükrözi a magyar történet írás egyik nagy gondját. A Török és Habsburg hódoltság korától egy "meg-marxozott"-habsburg történelem felfogás dominál ma. Nem tud mit kezdeni azzal, hogy a Habsburgok uralta Magyar Királyságot saját védősáncának tartotta, üldözte a magyarokat, protestánsokat gályarabságba küldte. Zrínyit, Frangepánt lefejeztette, leverte szabadságharcainkat, DE mégis ezt a történelem írást fényezik. Erdély, a török vazallus állama, a magyar kultúra fellegvára volt, a kultúra fellegvárai voltak a református kollégiumok. Csendes hallgatás övezi e virágzó állam múltját. Jó dolog, hogy a nagykövet magyar öltözéket vett fel, mégha törökös is.

Ők még tudják a tisztességet! Köszönet!

Présmannak a hitelessége bizonyítására szivárvány színű rongyba csavarva kellett volna kivonulnia az országból.

(előz. komm. folyt.) ha a kabát színes (elsősorban piros, zöld vagy kék) és a nadrág a székelyek harisnyájához hasonlatos szűk fehér nadrág, akkor attiláról (régiesen: atilláról) beszélünk, ha a kabát fekete vagy sötétszürke és a nadrág ugyanolyan színű és pantallószabású, akkor bocskairól; az attila elsősorban katolikus főnemesi viselet volt, míg a bocskai protestáns köznemesi, majd a XIX. század utolsó harmadában a protestánsoknál a közrendűek között is divattá vált, akkor az hülyeség. Nem az a baj veletek, hogy buták vagytok, hanem az, hogy Orbánnak elhittétek, hogy erre még büszkék is lehettek. (És ami a hosszat illeti: combközépnél lejjebb érő bocskai nincs; ez a XIX. században még politikai kérdés is volt, a kabáthosszal is tüntettek az öntudatos magyarok, így is megkülönböztetve magukat a térdközépig érő ferencjóskát (császárkabátot, szalonkabátot) viselő habsburgbarátoktól.)